Még jókora túlzással sem állíthatjuk, hogy remekelt volna a Barca, de olyan nyugalmat és magabiztosságot „árasztott” magából, hogy valószínűleg a Hércules Alicante játékosai sem hittek a sikerben. Pedig eddig egyedülálló győzelmet arattak a La Liga 2010-2011-es kiírásának kezdetén, de erre mondják, nagyot fordult azóta a világ…

A katalán együttes ugyanis az akkori sokk óta – egy döntetlent leszámítva – megállíthatatlan, akkor is nyer, ha nem játszik szemkápráztatóan. Az Iniesta-Xivi-Messi „tengely” ugyanis uralja a találkozókat, a többiek is megfelelő teljesítményt nyújtanak. Ilyen esetekben pedig nincs az a földi „focis erő”, amely ellenállhat. Most is így volt, pedig sokáig jól tartotta magát a hazai együttes.

Sőt! Ha David Trezeguet régi önmagát idézi, akkor ismét sokkolhatta volna a Barcát a Hércules. De rontott a francia támadó, a túloldalon pedig Pedro ismét bizonyított. A világbajnok csatár Pazar hatékonysággal dolgozik a pályán, ha betalál, akkor a győzelem sem marad el…

Most sem bukott pontokat Josep Guardiola együttese, pedig időnként meglepően tompa és szétszórt volt. De egy pillanatig sem lehetett érezni a veszélyt, a listavezető uralta a találkozót. A szünet után picit nyíltabban játszott a kiscsapat, de ezzel csak elodázta saját „bukását.” A La Ligába közel öt éves szünet után visszatérő Javier Farinós azonban nyolc perc alatt kiállítatta magát, ezzel végleg kihúzta a dugót a hazaiak játékából.

Azt pedig tudjuk, milyen hatással jár egy ilyen „esemény”. Igen, ismét jött Lionel Messi, aki először Pazar, majd egy rendkívül egyszerű góllal bizonyította, nem zárta be a „zsákot”, szinte bármikor képes az ellenfelek legyőzésére. Így lett egy sokáig „csak” 1-0-ra álló találkozóból fölényes Barca-siker.

Pedig jókora túlzással sem állíthatjuk, hogy remekelt volna a Barca, de olyan nyugalmat és magabiztosságot „árasztott” magából, hogy valószínűleg a Hércules Alicante játékosai sem hittek a sikerben.

Farinós (85.)